Egyházaskesző Pápától 16 km-re északnyugatra, a Rába és a Marcal folyó között fekszik. Itt futnak át a Bittva és a Séd patakok is. A község neve 1251/1263-ban Keszwy. A Kesző szó a Keszi törzsnévből származik, amely ótörök eredetű, s mivel egyházas, templomos hely volt, ezért kapta az Egyházas előnevet. Sokáig Egyházas-Kesző formában szerepelt a település neve. Az 1901-es anyakönyvek is különválasztják a község nevét.

Története

A középkorban egyházi birtok volt, a győri püspök birtokolta. Az egész község bazalttufára épült, ahol sok magán kőfejtőbánya üzemelt. A XX. század elején még tizenötöt tartottak számon. A kibányászás mellett fő foglalkozási ág volt a szénégetés. Még ma is több embert hívnak rendes családi neve mellett „szenesnek”.

A középkortól úrbéres község volt. Plébániája a török hódoltság alatt – paphiány következtében – megszűnt. A szanyi plébánia filiája 1879-ben, ahol anyakönyveit is vezették. A községet szoros szálak fűzték a keszői püspökségi várhoz, amely már az Árpádok idejében a Rába egyik jelentős védőpontja volt. A XX. század fordulóján összterülete 3500 hold, lakosságának száma 1073 fő, többségében római katolikus vallású és magyar anyanyelvű. Az 1920-as évek táján 224 házból, illetve 320 lakrészből állt. A győri megyéspüspökség nagybirtoka mellett nem boldogulhattak a 6-10 holdas törpebirtokosok, ezért kosárfonással, kenderfonással és szövéssel is foglalkoztak. Áruikat Pápa piacán értékesítették. A községi tanácsok megalakulásáig Vas megyéhez, a celldömölki járáshoz tartozott. Veszprém megyéhez – a pápai járáshoz – 1954-ben csatolták. Önálló községi tanácsa egyesült a marcaltőivel 1970-ben, ekkor 820 lelket számoltak. 1986-ban lakosainak száma 710 fő.

A község külterületén több helyen nagyban előfordul az alginit és bentonit ásványanyag. A bentonit kitermelése jelenleg is folyik, felhasználási területe széleskörű: festékipar, építőipar, gyógyszeripar, stb.

Nevezetességek

-Római katolikus templom. A falu már a középkorban egyházas hely volt. A jórészt római katolikusok lakta település ma álló temploma 1782-ben épült, késő barokk stílusban. Az előreugró középtoronnyal épült, országos műemléki védelem alatt álló épület gondozott környezetével a falukép meghatározó eleme. A templom értékes berendezései, a barokk stílusú főoltár, a szószék és a padok, a XVIII. század második feléből valók.

-Szentháromság szobor. A római katolikus templom épülete mögött 1896-ban állíttatott szobrot a gyülekezet, a teljes szentháromság tiszteletére.

- Világháborús emléktáblák. A római katolikus templom külső falán kapott helyet az I. világháborús emléktábla, melyre az elesettek nevét jegyezték fel, a II. világháború hőseinek tiszteletére pedig a templombelsőben helyeztek el emléktáblát.

Híres szülöttei:

Élő Árpád: aki 1903. augusztus 25-én született Egyházaskeszőn. Sakkozó, fizikus, sportvezető, az Élő-pontszámok rendszerének kidolgozója.

Keszey Vince:   aki 1883 október 25-én született Egyházaskeszőn és Budapesten halt meg. Földbirtokos család sarja, akit papnak szántak. Ő mégis a gimnáziumi évei után a pápai Griff hotelben lett tanonc és segéd. Majd külföldön szerzett ismereteket a vendéglősiparról. 1920-tól a Magyar Szállodások, Vendéglősök és Kocsmárosok Országos Szövetségének elnöke lett.

Ez a község múltja, de remélem, hogy a falu jelene is érdeklődéssel tölti el Önöket. Bízom benne, hogy Önt is vendégül láthatjuk akár túristaként, akár hazalátogató egykori falubeliként.

Tisztelettel: Lendvai Jánosné